Mikor elbúcsúztunk Jade, Harry, Jesy és Leigh az egyik irányba ment és Sasha, Perrie, Zayn és én pedig a másikba. Nem volt túl kellemes helyzet. Nekem se és Zaynnek se.
-És meddig maradtok itt, Londonban, csajok?- törte meg a csendet Perrie vidám hangja.
-Egy hétig.- válaszolt mosolyogva Sasha.
-Tényleg? Mi is. Még összefuthatunk valamikor, ha gondoljátok.- ajánlotta fel Pezz.
-Nagyon jó lenne.- örült meg barátnőm.
-Diam, jól vagy? Olyan csendes voltál egész délután.- fordult hozzám aggódva a lány.
-Öhm... persze. Csak egy kicsit fáradt vagyok.- motyogtam a választ félénken.
-Ha te mondod- mosolygott rám újra Perrie, amitől kirázott a hideg, hiszen alig tudtam a szemébe nézni.- Holnap lesz Jess szülinapja este tartunk egy házi bulit. Nem lenne kedvetek eljönni?
-Természetesen ott leszünk.- jelentettük ki izgatottan.
-Gyertek 8-ra erre a címre.- mondta és odanyújtott egy cetlit.
-Rendben.
-Mi erre megyünk.- mutatott Perrie egy kis utcára.
-Sziasztok. Találkozunk holnap!- mondtuk egyszerre és egy integetést kaptunk válaszul.
Hamar eljött az az este. Gyorsan kicsíptük magunkat, mármint amilyen gyorsnak lehet mondani a három órányi készülődést. Én a kedvenc fehér ruhámat vettem fel, ami tökéletes kontrasztban volt a sötét hajammal, Sasha pedig egy világos barna, fekete mintás ruhával öltözött fel. Miután kész lettünk kezünkbe vettük a Jesynek szánt ajándék zacskót és elindultunk.
Én Sasha
Mikor megérkeztünk a lányok házához, óriási tömeg fogadott minket. Lemertem fogadni, hogy az emberek fele se volt meghívva. Végignéztünk a tömegen, de senki ismerőst nem találtunk. Elvegyültünk az emberek közt és elkezdtünk táncolni, mikor Harry zöld szemeivel találtam magam szembe. Látszott rajta, hogy nem teljesen józan.
-Hölgyeim!- üdvözölt minket udvariasan.- Hűha! Csinik vagytok!
-Kössz szépen!- mosolygott Sasha.
-Nem láttad a csajokat?- kérdeztem én.
-Jade és Leight a szökőkútnál, a többieket nem tudom.- mondta, miközben érezhettük az alkohol szagú lehelletét.
-Köszi.- szóltam oda Hazznak és megfogtam barátnőm kezét, de a fiú visszarántotta azt.
-Várj! Táncolnál velem?- kérdezte Sashatól, és bevetette a sármos mosolyát.
Sasha természetesen igent mondott. Én felhúztam a szemöldököm, jelezve, hogy nem túlzottan örülök annak, hogy egyedül hagytak. Elindultam a házban lévő szökőkút felé, keresve a lányokat. Hamar megtaláltam őket. Beszélgettünk kb. fél órát, majd megjelent Jesy is. Mosolyogva odaadtam neki az ajándékát és arcon pusziltam őt. A háta mögött megláttam két ismerős párt. Sasha és Harry egymásba karolva álltak előttünk, míg Perrienek és Zaynnek össze volt kulcsolva a keze. Láttam Zaynen, hogy idegesen szemlél engem. De ez pillanatnyilag nem izgatott. A Harry-Sasha pároson voltam kiakadva. Fél órát nem láttam a csajt és máris bepasizott? Ez nem rá vall.
-Beszélhetünk?- néztem rá mérgesen.
-Persze.- vigyorgott.
-Úgyértem, négy szem közt.
Látszott rajta, hogy ivott pár pohárral. Elvittem őt pár méterrel arrébb és belekezdtem.
-Ezt meg mire véljem?
-Te jó ég! Most le fogsz szidni? Mi közöd van hozzá?- nem kicsit meglepődtem a válaszán.
-Ö...ö... te vagy a legjobb barátnőm. Aggódom érted.
-Helyes. De nem vagy az anyám. Mi bajod van azzal, ha összejövök valakivel?
-Nem is ismered.- jelentettem ki, amilyen komolyan csak tudtam.
-Ó, hagyjál már!- legyintett és elviharzott.
Normális vagyok én? Ez most mire volt jó? Magamra haragítottam azt a személyt, aki a világon a legfontosabb nekem. Még hozzá ok nélkül. Igaza van. Semmi közöm hozzá. Főleg nem úgy, hogy én sokkal rosszabbat tettem. Nincs is nekem azzal semi bajom, ha Harryvel jár. Talán csak az bánt, hogy neki már van valakije. Elhesegettem ezekt a gondolatokat és megláttam, hogy valaki közeledik hozzám. Elakartam fordulni, de ő gyorsan megfogta a vállamat és magához húzott.
-Beszélnünk kell.- sugta a fülembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése